|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Káposzta József 2005. február 5.Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./2011. november 13.Van-e élet az egyetem után Székelyföldön?A felsőoktatás térségi szerepvállalásának és gyakorlatiasabbá tételének fontosságát hangsúlyozták november 11-én Csíkszeredában, a megyeházán tartott Sikeres Székelyföld konferencián. A 2009-ben elkezdett rendezvénysorozat szervezői Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Székelyföld Fejlesztési Intézet, a Háromszék Fejlesztési és Kutatási Központ, valamint a Hargita Népe Kiadó. A szakmai fórumon a székelyföldi felsőoktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai, önkormányzati vezetők, társadalomkutatók, középiskolai tanárok, közéleti szereplők vettek részt a térség felsőfokú képzését elemezve. A jelenlévőket Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte, aki annak a kérdésnek a megtárgyalását vezette fel, hogy a szakmai tudást hogyan lehet a legjobban hasznosítani Székelyföldön, és felhívta a figyelmet a felsőoktatási intézmények és a középiskolák kapcsolatának fontosságára, tekintettel a bolognai rendszerre. „Olyan megoldásokat keresünk, amelyeket saját magunk, intézményi hatáskörünkben kivitelezni tudunk” – mondta a dékán. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása vagy hazatérésének támogatása kell hogy legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. Ennek érdekében már történtek lépések, a tanácselnök példaként említette a csíkszeredai szolgálati lakások építését szakorvosok számára, amellyel a fiatal orvosokat szeretnék a megyei kórházba vonzani. Ezt hasonló lépéseknek kell követniük, közös stratégia alapján. „Bizonyos kérdésekben egységesen kell fellépnünk nekünk, székelyföldi intézményvezetőknek, például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, és meg kell győznünk arról a többséget, hogy szükségünk van a saját elit utánpótlásának biztosítására, kinevelésére” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat–nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek mind-mind az itt lakók életminőségének javulását szolgálják. Így jelentős fejlesztések történtek az infrastruktúrában, ennek kapcsán Tamás Sándor a legnagyobb beruházásnak a Kökös–Maroshévíz-országutat nevezte meg. Ma már nem igaz az, hogy Székelyföldön a legrosszabbak az utak, jelentette ki a Kovászna megyei tanácselnök, aki kitért arra a jelenségre is, hogy magyar fiatalok egyre nagyobb számban telepednek haza külföldről vagy nagyvárosokból, ugyanakkor tudatos gyerekvállalás jellemző körükben. „Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor hozzátéve: nincs ellenére, hogy a fiatalok elmenjenek innen, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy az régen is történt. Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója a kollégájával, a szintén jelen lévő dr. Káposzta Józseffel közösen készített szakmai prezentációját mutatta be Egyetem az oktatáson, kutatáson túl címmel. Tóth szerint az az egyetemi oktató „ér valamit”, akinek gyakorlati tapasztalata van, tehát például aki közgazdaság-tudományt tanít, az vegyen részt például vállalkozás vezetésében is. Összegzőjében elhangzott, hogy az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt, ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása. A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Elhangzott, hogy a mai tanácskozásról kiadvány készül, a korábbiakhoz hasonlóan, valamint éves összefoglaló kötet kiadását is tervezik, akárcsak szakprogramok, tervek kidolgozását. A közös stratégiák kidolgozásában Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összhangot szorgalmazott, közös adatbázisok, munkafelületek kialakításában ígérve segítséget, továbbá javasolta, hogy készüljön felmérés az elmúlt tíz év székelyföldi felsőoktatási eredményeiről, illetve dolgozzanak ki projekteket hálózati fejlesztésekre. erdon.ro lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
